Családi költségvetés, ami nem omlik össze szeptemberben
Tankönyv, tornacipő, új kabát, szakkör, ősz eleji nátha. A szeptember minden évben meglep, pedig minden évben ugyanakkor jön. Egy egyszerű módszer, amivel a családi kassza túléli az iskolakezdést.

Júliusban még minden rendben volt. Aztán jött az iskolai lista, a tornacipő, amiből a tavalyi hirtelen kicsi lett, az új iskolatáska, mert a régi pántja elszakadt az első napon, a szakköri befizetés, a bérlet, a fényképezés, az osztálypénz. Szeptember közepére a bankszámlán ott a szokásos kérdés: ez most hogy történt?
Úgy, ahogy tavaly is, meg tavalyelőtt is. A szeptember nem váratlan. A szeptember a legkiszámíthatóbb hónap az évben, ugyanakkor jön, ugyanazzal a listával, és mégis minden évben úgy üt be, mint egy természeti csapás. A különbség a kiszámítható és a váratlan között nem a pénz, hanem a módszer, vagyis az, hogyan épül fel a családi költségvetés.
Ebben a cikkben nincsenek összegek, mert minden család más. Ami van: egy egyszerű, lusta anyáknak is bevált rendszer, amivel a családi kassza nem omlik össze a nagy kiadású hónapokban, és ami nem igényel táblázatos lelkesedést.
Miért omlik össze szeptemberben a családi költségvetés
Mert a legtöbb családi költségvetés havi szemléletű. Minden hónapban bejön valamennyi, kimegy a rezsi, a bolt, a bérlet, és ami marad, az a szabad pénz. Ez tizenegy hónapban működik is. A tizenkettedikben pedig nem, mert az iskolakezdés éves kiadás, csak egy hónapban jelentkezik. Ugyanígy a karácsony, a nyaralás, a téli gumi, a születésnapok, a nyári táborok.
A másik ok, hogy az iskolakezdés valódi költsége sosem egyenlő a listával. A lista a tankönyv és a füzet. A valóság a tankönyv, a füzet, plusz a szeptemberi nátha miatti gyógyszertár, a tornazsák, az iskolai kirándulás befizetése, a szülői értekezleten kiderülő osztálykassza és az a cipő, ami a listán nem volt rajta, mert ki gondolta volna, hogy egy nyár alatt ekkorát nő egy láb.
A harmadik ok, és ez talán a legfontosabb: szeptemberben minden egyszerre jön, és mindenkinél. Így aztán a boltokban is pont ilyenkor a legdrágább minden, ami gyerekhez kell, és pont ilyenkor nincs idő összehasonlítani, mert holnap kezdődik az iskola.
Az éves naptár, ami mindent megold
A módszer egyszerű: egy A4-es papír vagy egy jegyzet a telefonon, rajta a tizenkét hónap, és minden hónaphoz az, ami biztosan vagy nagy eséllyel jön. Január: semmi különös, de a karácsonyi számlák. Március: tavaszi cipő, kabát. Június: táborok, tanévzáró, a nyaralás előlege. Szeptember: minden, amiről fentebb szó volt. December: tudjuk. Ehhez nem kell pénzügyi végzettség, csak egy este, amikor visszaidézed, hogy tavaly mikor voltak a nagy kiadások.
Ha ez a naptár megvan, akkor az éves nagy kiadásokat összeadod, elosztod tizenkettővel, és ennyit teszel félre minden hónapban egy külön helyre. Ez tulajdonképpen időben elosztott fizetés. A szeptemberi iskolakezdést így valójában január óta fizeted, apránként, észrevétlenül, és amikor jön, csak elveszed a félretett pénzből. Nincs meglepetés, nincs hitelkártya, nincs szeptember végi szorongás.
A külön hely fontos. Ha a félretett pénz ugyanazon a számlán van, mint a havi kiadások, akkor júliusban a nyaralás szépen elfogyasztja. Ha külön alszámlán, külön borítékban, bárhol, ahová nem nyúlsz automatikusan, akkor megmarad. A bankok nagy részénél ma már percek alatt lehet alszámlát nyitni, és akár nevet is adhatsz neki, ami segít, mert más érzés „Iskolakezdés” feliratú pénzhez nyúlni, mint egy névtelen tartalékhoz.
Marad persze az, ami tényleg váratlan: az elromlott mosógép, a fogorvos, az autó. Erre a leghasznosabb egy második, külön kis tartalék, amibe szintén havonta megy valamennyi, és amihez csak akkor nyúlsz, ha valami tényleg elromlott. A kettőt érdemes szétválasztani: az iskolakezdés tervezett kiadás, nem vészhelyzet, és ha a vésztartalékból fizeted, akkor az első tényleg váratlan dolognál már nem lesz miből.
| Hónap | Előre látható kiadás | Tipp |
|---|---|---|
| Január | A karácsonyi számlák kifutása | Ekkor kezdd félretenni a következő szeptemberre |
| Február | A nyári tábor előlege | Most kevésbé fáj, mint júniusban |
| Március | Tavaszi cipő, kabát | A régit előbb próbáld fel |
| Június | Táborok, tanévzáró, a nyaralás előlege | Az iskolai lista nagy része már kapható, nyugodtan |
| Szeptember | Iskolakezdés: tanszer, cipő, táska, szakkör, bérlet, osztálypénz | Fizesd a külön félretett pénzből |
| Október | Téli kabát | Olcsóbb, mint az első fagyos reggelen |
| December | Karácsony | Ugyanúgy elosztva, mint az iskolakezdést |
Jó tudni
A költségvetéshez nem kell minden egyes kiadást felírni. A nagy, előre látható, ritka kiadások elosztása adja a különbség nagy részét. Ha csak ezt az egy dolgot csinálod meg, és semmi mást, már az is sokat javít.
Hogyan csináld úgy, hogy ne legyen belőle teher
Az a költségvetés, ami minden nap figyelmet kér, kisgyerek mellett két hét alatt elhal. Ezért érdemes úgy felépíteni, hogy havonta egyszer kelljen vele foglalkozni, tíz percben. Fizetés után átutalod a félretett összeget a külön helyre, ránézel az éves naptárra, hogy mi jön a következő hónapban, és kész. A többi automatikusan mehet.
Ami még sokat segít, és különösen gyereknél jön jól: a vásárlást szétszedni időben. Az iskolai lista nagy része már júniusban kapható, és akkor nyugodtan, akciós árakon, nem a szeptember eleji tömegben. A téli kabát szeptember végén vagy októberben olcsóbb, mint novemberben, az első fagyos reggelen. A nyári tábor előlege februárban nem fáj, júniusban igen. Ha az éves naptárba a kiadások mellé a beszerzések idejét is beírod, akkor a pénz is jobban kijön, és te is kevesebbet idegeskedsz.
Néhány apróság, ami a szeptemberi kiadásokat kezelhetővé teszi:
- Vedd elő a tavalyi iskolaszereket augusztusban, és csak azt pótold, ami tényleg hiányzik; a félig használt füzetek és a működő tolltartó nem cserélendők.
- A ruhát és cipőt ne a lista alapján, hanem a gyerek alapján vedd: próbáld fel a régit, és csak azt cseréld, ami kicsi vagy tönkrement.
- Az osztálypénzt, szakkört, fényképezést írd be az éves naptárba, mert ezek minden évben jönnek, csak mindig elfelejtjük őket.
- Ha több gyereked van, a nagyobbról örökölt, még jó állapotú holmit tedd el egy dobozba a kicsinek, felcímkézve, és nézd át iskolakezdés előtt.
A gyerek és a pénz: ami a költségvetésből tanulható
Az iskolakezdés jó alkalom arra is, hogy a gyerek lásson valamit abból, hogyan működik a pénz egy családban. Nem a nehézségekről van szó, azokkal nem kell terhelni, inkább arról, hogy a dolgoknak ára van, hogy választani kell, és hogy a választásnak következménye van. Egy nagyobb gyereknek lehet mutatni az iskolaszerlistát, és megbeszélni, hogy mi kell belőle tényleg, és mi az, ami csak jó lenne. Ha a drágább füzetet akarja, akkor a tolltartó marad a régi. Ez nem büntetés, így működik a világ.
Sok család jó tapasztalata, hogy ha a gyerek maga választhat egy-két dolgot egy adott keretből, akkor sokkal jobban vigyáz rá, és kevesebb a vita a boltban. Egy hatéves is megérti, hogy a keret elfogyott, ha előtte ő döntött róla. Ez a döntési szabadság apró, de sokat ér, és a költségvetés szempontjából is jól jön: kevesebb a hirtelen, boltban kierőszakolt kiadás. Ha szívesen mennél tovább a témában, a Pénziránytű Alapítvány oldalán ingyenes, közérthető anyagokat találsz a családi pénzügyekről.
A pénzügyi nyugalom nem attól van, hogy sok a pénz, hanem attól, hogy tudod, mikor mi jön.
Ha most olvasod ezt, és a szeptember már beütött, akkor sem késő. Ülj le egy este, írd fel, mi ment el most, és mi jön decemberig. Jövő januárban kezdd el elosztani a következő szeptembert. Egy év múlva ugyanez a hónap egészen másképp fog kinézni, és nem azért, mert több lett a pénz, hanem mert előbb készültél rá, mint ahogy megérkezett.
Gyakori kérdések
Hogyan kezdjek bele a családi költségvetés készítésébe?
A legtöbbet az adja, ha először a nagy, ritka, előre látható kiadásokat gyűjtöd össze egy éves naptárba: iskolakezdés, karácsony, nyaralás, táborok, téli gumi. Ezeket összeadod, elosztod tizenkettővel, és ennyit teszel félre havonta egy külön helyre. A napi kiadások követése ráér később, ha egyáltalán szükség lesz rá.
Mennyit érdemes félretenni havonta?
Erre nincs általános összeg, mert minden család más. Az éves naptár adja a választ: az összes nagy, tervezhető kiadás tizenketted része az, amit havonta érdemes elkülöníteni. Ezen felül jön egy kisebb összeg a tényleg váratlan dolgokra, például egy elromlott mosógépre.
Kell külön alkalmazás vagy táblázat a költségvetéshez?
Nem feltétlenül. Egy A4-es papír vagy a telefon jegyzete a tizenkét hónappal, és egy külön alszámla vagy boríték a félretett pénznek bőven elég az induláshoz. Az számít, hogy havonta egyszer, tíz percben rá tudj nézni, és ne kelljen minden nap foglalkozni vele.
Mi a különbség a tervezett kiadás és a vésztartalék között?
Az iskolakezdés, a karácsony vagy a nyaralás tervezett kiadás: pontosan tudod, mikor jön, ezért külön, előre gyűjtesz rá. A vésztartalék a tényleg váratlan dolgokra való, például fogorvosra, autójavításra, elromlott háztartási gépre. Ha a kettőt összekevered, az első igazi vészhelyzetnél már nem marad miből fizetni.
Hogyan vonjam be a gyereket a családi költségvetésbe?
A gondokkal ne terheld, a döntésekbe viszont vond be. Egy nagyobb gyereknek mutasd meg az iskolaszerlistát, és beszéljétek meg, mi kell tényleg, és mi az, ami csak jó lenne. Ha adott keretből ő választhat egy-két dolgot, jobban vigyáz rá, és kevesebb lesz a vita a boltban.


