Szex a szülés után: amiről a barátnők sem beszélnek őszintén

A hathetes kontrollon az orvos azt mondja, minden szépen gyógyult, a szexuális élet folytatható. Te bólintasz, és közben arra gondolsz, hogy a tested egy tejet termelő, nyolc kiló pluszt cipelő, négy órát alvó üzem, amiben a vágy a lista legalján van, valahol a „körömlakkozás” alatt. Otthon a párod óvatosan, de egyre gyakrabban néz rád úgy, és te azt érzed, hogy ez is egy feladat lett, amit nem teljesítesz.

A barátnők ritkán beszélnek erről egyenesen. Vagy „jaj, nálunk gyorsan visszaállt” típusú mondatok jönnek, amitől még rosszabbul érzed magad, vagy közös nevetés a témán, ami szintén nem válasz. Pedig a szex szülés után, az első évben, a legtöbb párnál valami egészen új felépítését jelenti, és ehhez segít, ha tudod, mi az, ami normális, és mi az, amivel érdemes orvoshoz menni.

Hogy mikor „kell” újra, azt itt sem fogod megtudni. Azt viszont igen, mi történik a testeddel, miért nincs kedved, mit tehettek ketten, és hogy a párod mit él meg közben, mert erről még kevesebb szó esik.

Ami a testeddel történik, és amiről az orvos keveset mond

A hat hét a gyermekágyi időszak végének általános irányszáma, a test ennél jóval lassabban áll helyre. A gátseb vagy a császármetszés hege hónapokig lehet érzékeny, a medencefenék izmai gyengébbek, és sok nő a hathetes kontroll után is fájdalmat érez a behatolásnál. Ettől még nem biztos, hogy valami rosszul gyógyult, de elviselni sem kell.

A szoptatás alatt a hormonháztartás úgy működik, hogy az ösztrogénszint alacsony marad, és ez szárazságot, a hüvely nyálkahártyájának érzékenységét okozza. Gyakorlatilag ugyanaz a jelenség, mint amit a változókorban élnek meg a nők, csak ideiglenes. Ennek a vágyhoz kevés köze van, egyszerű fizika: ha száraz, akkor fáj, és ha fáj, akkor legközelebb nem lesz kedved. A síkosító ilyenkor alapfelszerelés, és erről sok nőnek senki nem szól.

Ugyanezek a hormonok a libidót is lenyomják. A szoptató test biológiailag a babára van hangolva, és ezt nem te döntöd el. Ha ehhez hozzáveszed a hiányzó alvást, azt, hogy egész nap valaki rajtad lóg, és hogy a tested egy másik ember táplálékforrása, akkor nem csoda, hogy estére az hiányzik a legkevésbé, hogy még valaki hozzád érjen. Sok anya úgy mondja: „ma már senki ne érjen hozzám”, és ez pontos.

A fej, ami nem engedi

A testi okok mellett ott a fejed. A szülés után a testkép sok nőnél darabokra törik: a has, a mellek, a hegek, a szivárgó tej. Nehéz kívánatosnak érezni magad, amikor a tükörben egy idegent látsz, és a párod kedves mondatai, hogy „nekem így is tetszel”, nem érnek el, mert nem ő a probléma, hanem a viszonyod a saját testeddel.

Ott van a félelem is. Félelem a fájdalomtól, amit egyszer már megéltél. Félelem az újabb terhességtől, ami még erősebb, ha a szülés nehéz volt, és gyakran kimondatlanul blokkolja az egészet. Érdemes tudni, hogy a szoptatás nem megbízható fogamzásgátlás, és a nőgyógyász a kontrollon tud olyan módszert javasolni, ami szoptatás alatt is használható. Ha nem tudod, hová fordulj, az EgészségVonal is segít eligazodni. Ha ez a kérdés rendezve van, sok nő azt éli meg, hogy a vágy egy része visszajön, egyszerűen azért, mert eltűnt a háttérben futó szorongás.

És ott a bűntudat, mindkét irányban. Bűntudat, hogy nem adsz a párodnak, amit ő szeretne, és bűntudat, hogy ha mégis, akkor nem élvezed, csak letudod. A második a rosszabb, mert a letudott szex hosszú távon jobban rombolja a kapcsolatot, mint a hiányzó. A párod nem akar olyan szexet, amiben te csak a plafont nézed, és a másik szobában alvó baba légzését hallgatod.

Szex szülés után: mit tehettek ketten

Az első és legfontosabb, hogy beszéljetek róla, de ne az ágyban: napközben, felöltözve. Ne a „mikor már” kérdéssel, inkább azzal, hogy mi történik veled: hogy fáj, hogy száraz, hogy nincs kedved, hogy nem érzed magad jól a testedben. A legtöbb férfi ettől megkönnyebbül, mert addig azt hitte, hogy róla van szó, hogy már nem vonzódsz hozzá. Ha tudja, hogy nem ő a gond, akkor várakozó helyett szövetséges lesz.

A második, hogy ne tegyetek egyenlőségjelet a szex és a behatolás közé. A szülés utáni hónapokban a testi közelségnek sokféle formája van, ami nem fáj, amihez nem kell előre kedv, és mégis összeköt: a hosszú ölelés, a masszázs, a közös zuhany, a simogatás, aminek nem kell sehova vezetnie. Ha minden érintés a „na, akkor most” felé mutat, akkor előbb-utóbb az ölelést is elkerülöd. Ha az érintésnek nem kell célt szolgálnia, akkor visszajön, és egyszer majd a többi is.

• Használjatok síkosítót, bőven, az elsőtől kezdve, és ne várjatok vele addig, amíg fáj.
• Legyen olyan helyzet, amiben te irányítod a tempót és a mélységet, ez a félelmet is csökkenti.
• Ne a lefektetés után próbálkozzatok, amikor már mindketten romok vagytok, hanem akkor, amikor a baba napközben alszik, vagy a nagymama elviszi sétálni.
• Ha egyszer nem jó, állj le, és ne tegyél úgy, mintha jó lett volna, mert a következő alkalmat ezzel rontod el.

A párod oldala

Erről ritkán esik szó, de a férfiak is megélik ezt az időszakot, csak másképp. Sokan végignézték a szülést, és hetekig nem tudják kiverni a fejükből a képet. Mások félnek, hogy fájdalmat okoznak. Sokan azt érzik, hogy a baba mellett mellékszereplővé váltak, és a szex lenne az egyetlen hely, ahol még fontosak, ezért kérik, amit kérnek. És sokan hallgatnak, mert azt tanulták, hogy ilyenkor nekik nem lehet igényük.

Nem a te dolgod rendbe tenni a párod érzéseit, de érdemes tudni, hogy ott vannak. Egy mondat, hogy „tudom, hogy neked is hiányzik, és nem azért nincs, mert nem akarlak”, sokat tesz. Ahogy az is, ha ő kimondja, hogy nem sürget, és nem a régit várja vissza, csak azt, ami most lehetséges.

A szülés utáni szex nem visszatérés, hanem újratanulás, kettesben, egy olyan testtel, ami mást csinált az elmúlt évben, mint bármikor korábban. Nem kell sietni vele, és nem kell úgy tenni, mintha minden rendben lenne. Ami kell: őszinteség, síkosító, türelem és annak a tudata, hogy ez a legtöbb párnál tényleg átmeneti, és amit most építetek, az gyakran jobb lesz, mint ami előtte volt.

A cikk tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot. Ha fájdalmat, vérzést vagy tartós panaszt tapasztalsz, keresd fel a nőgyógyászodat vagy a védőnőt.